Ebben a cikkben a fehérrozsda kialakulásáról fogok írni, ami az autóipart is jelentősen érinti. Nagyon fontos és érdekes téma, hiszen az emberek többsége még ma is abban a hitben van, hogy azért mert az autó alváza galvanizálva van gyárilag, ezért nála nem léphetnek fel rozsdásodási problémák. Ezért úgy gondolják sokan, hogy nincs is szükség az alvázvédelem és üregvédelem kezelésre ezeknél az autóknál. Nos, nem szeretem senkinek sem kippukkasztani a rózsaszín felhőjét, de fontosnak tartom tisztázni a témát, hogy ne legyenek senkinek sem illúziói a horganyzott autókkal kapcsolatban. Nagy tévedés, hogy a galvanizált alváz nem rozsdásodik, mely tévhitet az autókereskedők/márkaképviseletek erőszeretettel ápolják az emberekben.
Persze idővel mindenki kénytelen belátni, hogy a rozsda a horganyzott autóknál is megjelent. De addigra már nem csupán a fehérkorrózió nyomai mutatkoznak meg, hanem a kifejlett rozsdával is szembe kell nézni. Az emberek többsége ilyenkor meglepve és értetlenül áll a jelenség előtt. Azok az autókereskedők/márkaképviseletek, akik annó azt állították, hogy ez az autó nem fog rozsdásodni, most széttárják a kezüket, mondván nem tudnak segíteni, mert a garancia már lejárt. Ilyenkor kerül hozzánk az autó az alváz- és üregvédelem kezelésre, hogy hozzuk rendbe a dolgot, állítsuk meg a rozsdásodást. Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna megelőzni a rozsdát az alváz- és üregvédelemmel, mint a már meglévő bajt kezelni.
Elsőnek nézzük is meg a fehérrozsda „tankönyvi” leírását. Mi is ez, miért és hogyan alakul ki, illetve hogy lesz belőle kifejlett barna rozsda a felületen.
A cink-hidroxid kialakulása
A cink-hidroxid egy természetes jelenség a horganyzott felületen, ami nem a horgany bevonathibája. A frissen horganyzott felületek rövid idő után elvesztik fényes csillogásukat, bemattulnak és szárazon egy porszerű fehéres réteg keletkezik rajta. Ez tulajdonképpen zömében egy cink-hidroxidból álló, laza oxidréteg ami a fémfelület felszinén keletkezik. Ez a folyamat természetes és elkerülhetetlen, hiszen a cinkről tudni kell, hogy azon fémek családjába tartozik, amik kémiailag meglehetősen aktivak. Ezáltal könnyen reakcióba tud lépni a környezetével. (levegőben lévő nedvesség, páralecsapódás, esővíz stb.)
A folyamat kémiailag leegyszerűsítve így néz ki: ZnO + H2O -> Zn(OH)2
Tehát ez egy optimális korróziós folyamat, ami több lépcsőben zajlik le a fém felületén a horganyzás után. A folyamat végén pedig optimális esetben egy kitűnően védő cinkpatina keletkezik a felületen. Ehhez pedig szükség van a levegőben lévő szén-dioxid (CO2)-re is.
A cinkpatina képződése leegyszerűsítve: 5 Zn(OH)2 + 2 CO2 -> Zn5(OH)6(CO3)2 + 2 H2O
Ahhoz, hogy ez a jól védő oxidréteg, azaz a cinkpatina kialakuljon, biztosítani kell a megfelelő környezeti hatásokat és feltételeket. A friss horganyréteget érheti (sőt javasolt is, hogy érje) a légnedvesség, a pára, vagy akár az esővíz is. De a lényeg, hogy megfelelő szellőzést és száradást kell biztoisítani a felületnek. Általánosságban elmondható tény, hogy minél magasabb a légnedvesség – ha közben a horganyzott felület rendszeresen meg is tud száradni – annál előbb alakul ki a cinkpatina, akár néhány hét alatt. Ha viszont csak száraz körülmények között történik a tárolás, akkor erre jóval hosszabb időt kell várni. Sokszor több hónapra is szükség van)
Egy egészen rövidke, ámde tömör összefoglalást találunk a fehérrozsda magyarázatáról a wikipédia oldalán is: https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rrozsda
után
Fehérrozsda kialakulása
A fehérrozsda egy káros korróziós jelenség, ami annak köszönhető, hogy a horganyzott elemeket nem tárolták megfelelően. Nem volt biztosítva a folyamatos száradás és szellőzés, ezáltal a cinkpatina nem tudott kialakulni. Helyette egy súlyos korróziós folyamat indul meg, az ún. fehérrozsdásodás. Ilyenkor a felületen létrejövő természetes és optimális korrózió (amit az előző bekezdésben kifejtettem) ugyanúgy beindul, de ebben az esetben a horgany intenzíven károsodik, lepusztul, végül az alapfémet is eléri a korrózió.
A fehérrozsda csak a frissen horganyzott felületek esetében tud megjelenni. Ha a cinkpatina már kialakult ott már a rozsdásodás kockázatával nem kell számolni.
Tehát kulcsfontosságú, hogy a fém a felhasználás előtt miként volt tárolva. Az optimális tároláshoz biztosítani kell, hogy az összefekvő területek távtartóvassal legyenek elválasztva, ezáltal megfelelő légrés keletkezik a szellőzéshez. A horganyzott szerkezet alsó felületét a talajszinttől és vastag növényzettől, minimum 20cm távolságban szükséges elhelyezni. Kulcsfontosságú tehát ezeknek az elemeknek a rendezett és helyes tárolása.
A fehérrozsdáról, a kialakulásáról és megelőzéséről további információ olvasható a Magyar Tüzihorganyzók Szövetségének Szakmai Bizottsága által kiadott online szakfolyóiratban:
https://hhga.hu/pdf/VI.1.pdf
Fehérrozsda az autóiparban
Tehát a fehérrozsda nem csupán az autók galvanizált vázszerkezeteit támadja meg, hanem minden olyan acélszerkezet ki van téve ennek, ami valamilyen galván réteget kapott előzetesen és nem volt biztrosítva a megfelelő tárolása a fémnek. Így nem alakult ki a cinkpatina a felületen, vagy sérült a horganybevonat valamilyen külső mechanikai hatás következtében. (Pl az autók összeszerelésénél) Az autóiparban sajnos ez a káros korróziós hatás rendszeresen megfigyelhető, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy az autók már tömeggyártásban készülnek. Nincs sem időbeli kapacitás, sem területi kapacitás ahhoz, hogy a különböző vázelemek egymástól jól elhatárolva legyenek tárolva és szárítva. Ezeket az elemeket az autó gyárak is csomagolva kapják leszállítva a horgany üzemből minimális szárítás és tárolás után. Majd kibontatlanul állnak halomban a leszállított alkatrészek.
Számos médiaműsorban mutatták már be az autók tömeggyártásának a technológiáját, ahol megfigyelhető, hogy ezekben a gyártási folyamatokban sajnos nem lehet ilyen „apróságokra” odafigyelni. A gyártási folyamatokban nem tudnak heteket-hónapokat hagyni ezeknek az elemeknek a megfelelő átszellőzéséhez és tárolásához. Illetve már az összeszereléseknél is sérülni tud a horgany réteg ami egy plusz hibalehetőség a felületen.
Technológiai-gyártási hiba
Az autó gyártásának a folyamatához tartozik, hogy a galvanizált alvázra még egy festék réteg is felhordásra kerül. Ez már önmagában is egy technológiai hiba. Hiszen köztudott, hogy a nehézfémeken a festék rétegek nem tapadnak jól, csak ha speciális alapozó réteggel látják el előtte a galvanizált felületet. (Természetesen ez a bizonyos közbenső alapozó réteg hiányzik a gyártási folyamatból.) Tehát a fehérrozsda könyen tovább tud terjeszkedni a festék réteg alatt, anélkül, hogy bármi különösebb jele lenne. A márkakereskedők bátran mernek rá 6-8 éves átrozsdásodási garanciát adni, hiszen a garancia arra vonatkozik ha már átrozsdásodott a szerkezet. Azaz ha már átette magát a fém anyagán a rozsda, ez pedig nem következik be pár éven belül. Ugyanakkor az ehhez vezető folyamat már a gyártás pillanatától megindul.
A fehérkorrózió eleinte még nem látható az alvázon, mivel nem csak a festékréteg takarja, de még az alvázon lévő takaró- és védőburkolatok is tökéletesen képesek takarni ezeket a részeket. Az autó első pár évében erre könnyen fény derülne egy alváz- és üregvédelem kezelés alkalmával. Az első néhány évében megfigyelhető, hogy a festék réteg málik le a galván rétegről, a nyomában pedig ott a fehérkorrózió. Amíg „csak” fehérkorróziót látunk az még viszonlag jól kezelhető, szintén tartható/lelassítható, de ehhez az kell, hogy még idejében elcsípjük a dolgot. Ha a galván réteg korróziója a cink bevonatot már elpusztította az alvázon, akkor következik az alapfém korróziója. Azaz ilyenkor már látjuk a szokásos kifejlett barna rozsdát is. Minél előrehaladottabb a fém korróziója, annál nehezebb megállítani/lelassítani a további rozsdásodást.
A fehérrozsdától a festék réteg lepattogzik a galvanizált alvázról, mely eleinte még fehéres-szürkés színű, majd később megindul egy durvább korróziós folyamat, végül megjelenik a barna rozsda.
Létezik egyáltalán gyári korrózióvédelem az autóknál?
Egyes autótípusok galvanizált alvázzal rendelkeznek, némely autóknál már megfigyelhető az alvázvédelem részlegesen gyárilag is, de a legtöbb autótípusról elmondható, hogy semmilyen védelmet nem kap a korrózió ellen. Nyilván nem is érdeke a gyártónak, hogy túlzott védelemmel ellássa a termékeit, hiszen fogyasztó társadalomban élünk. A lényeg, hogy a garancia időt bírja ki, majd minél előbb végbemenjen valamilyen természetes elhasználódás (erre a legalkalmasabb a korrózió) ami miatt le kell cserélni egy autót. Következtetésképpen javasolt minden autó esetében az alvázvédelem és üregvédelem kezelés, akkor is ha galvanizált és akkor is ha részben van rajta valamilyen gyári alvázvédelem kezelés.
(A gyári alvázvédelem kezelésről bővebben egy másik cikkben fogunk majd írni. De a lényeg, hogy itt is elmondható,hogy csak módjával igyekeznek a korróziós problémákat orvosolni. Nincs egy egybefüggő bevonat az alvázon, csupán részlegesen, helyenként és foltokban figyelhető meg az alvázvédő bevonat. Ami talán még rosszabb is mintha semmi nem lenne a felületen, hiszen azokon a részeken megindul a rozsda ahol nincsen gyárilag védőréteg, majd a fémben a korróziós folyamatok terjeszkedésnek indulnak. Ezáltal a gyári védőbevonat alá is bekúszik a rozsda.
Arról már nem is beszélve, hogy a gyári üregvédelem kezelés a legtöbb autótípusnál egy ismeretlen fogalom. Nem meglepő hát, hogy az autók erőszeretettel rozsdásodnak belülről kifelé. Az üregekben megindult rozsdásodásokra már csak akkor derül fény ha átette magát a rozsda a vázszerkezeten. Tehát az átrozsdásodási garanciát csak ekkor lehetne érvényesíteni, ha még lenne rá garancia. De ekkorra már lejárt a garancia idő is általában. Ilyenkor előkerül az alváz- és üregvédelem kezelés, mint egy megoldási alternatíva, csak hát amikor már átrozsdásodott egy vázszerkezet azt visszafordítani már nem lehet, csak lassítani a további rozsdásodási folyamatot. Minél előbb érkezik hozzánk egy autó alváz- és üregvédelem kezelésre, annál hatékonyabb és tartósabb megoldást tudunk a korrózió elleni szolgáltatni.
Következtetések és saját vélemények
Nem szeretnénk általános következtetéseket levonni egyik autótípusnál sem, de szerény véleményünk szerint (és a tapasztalatok is ezt igazolják), hogy a galvanizált alváz nem nyújt megfelelő védelmet a korrózió ellen. Nem azt állatjuk, hogy ugyanúgy rozsdásodnak ezek az autók mintha nem lenne rajtuk galván réteg, csupán arról van szó, hogy máshogy rozsdásodnak. Valamivel lassabb a rozsdásodási folyamat, emiatt viszont alattomosabb is, mert mire látható a baj a laikus számára is, addigra már szinte az egész alvázon szerte széjjel megfigyelhető a fehér korrózió, a festék réteg lepattogzása, valamint néhány helyen már mély és terjedelmes barna rozsda is megfigyelhető. Sajnos ha visszatekintek az elmúlt évek tapasztalataira azt mondhatom, hogy azok között az autók között is amik galvanizálva vannak gyárilag, 10-ből 9-szer volt rozsdásodás az alvázon, annak ellenére, hogy horganyzott felületek.
A legjobb védekezés a megelőzés! Ezt nem győzzük hangsúlyozni. Nincs olyan, hogy túl korai az autónak a kezelés. Optimális esetben a gyárból már úgy kéne, hogy kiguruljon minden autó, hogy rendelkezik azzal a minimális alapvédelemmel a korrózió ellen, amit egy komplett alvázvédelem és üregvédelem kezeléssel lehetne elérni. Elgondolkodtató, hogy míg a vasúti kocsik, a tengeralattjárók, a hajók, a repülőgépek rendelkeznek gyárilag korrózió elleni védelemmel, addig az autók nem. Nem hiába. Nem ugyanarra az élettartamra tervezték az autókat mint a többi járművet.
Alváz- és üregvédelem kezelés a TTF-nél
Ha felkeltettük érdeklődését az alvázvédelem és üregvédelem kezelésre, kérjen árajánlatot/időpontot az „Ajánlat- és időpontkérés” menüpont alatt: https://ttf.hu/ajanlatkeres-idopontfoglalas/
Cégünk több féle korróziógátló anyaggal és technológiával dolgozik, mely eljárásokról bővebb tájékoztatás a weboldalunkon olvasható.
- Hagyományos kezelés: Dinitrol alvázvédő és üregvédő anyagokkal:
https://ttf.hu/dinitrol-alvazvedo-es-uregvedo-anyagok-es-technologiak/ - Speciális kezelés: Mike-Sander’s & Biskor alvázvédő és üregvédő anyagokkal:
https://ttf.hu/mike-sanders-biskor-anyagok-es-technologia/ - Kombinált kezelés: Vegyes anyaghasználattal:
https://ttf.hu/kombinalt-alvaz-es-uregvedelem-kezeles/
Az alváz- és üregvédelem kezelésnél használatos anyagok főbb tulajdonságait, röviden-kivonatolva megtalálja a honlapunkon összehasonlítva egymással. Ugyanitt megtekinthetőek tájékoztató jelleggel az alváz- és üregvédelem alap árak is: https://ttf.hu/arak/